Az 1956-os magyar forradalom: Kontextus - Hatás - Mítosz

A Kádár-korszak Magyarországán és a keleti blokk többi államában az emlékezés hivatalos doktrínája szerint mindent megtettek, hogy a társadalom elfelejtse az 1956-os eseményeket. A forradalmat tabunak nyilvánították vagy ellenforradalomként kezelték. A  konferencia az évforduló alkalmából kísérletet tett arra, hogy a forradalmat annak történelmi jelentőségének megfelelően helyezze el az európai emlékezéskultúrában.

Az 1989/90-es rendszerváltás után az 1956-os magyarországi események heves belpolitikai csatározások témájává váltak, és az akkor kezdődött viták részben még ma is tartanak. Az 1956-os magyar forradalom: kontextus – hatás – mítosz című nemzetközi konferencia új kutatási eredményeket ismertetett a magyar történelemnek erről a kulcsfontosságú eseményéről, elsősorban hatásés befogadástörténeti szempontból. Az előadások a hagyományos politikatörténeti perspektíván túl társadalom és kultúrtörténeti szempontból is vizsgálták az eseményeket. A konferencia az évforduló alkalmából kísérletet tett arra, hogy a forradalmat annak történelmi jelentőségének megfelelően helyezze el az európai emlékezéskultúrában.

A konferencia témái

A forradalmakra való emlékezés nehézségeiről
Egy elbukott forradalom kontextusa
Média és felkelések
Elnyomás és menekülés
«Normalizáció» / Restauráció
1956 és az európai baloldal
Képek – Irodalom – Emlékművek
Változások a forradalmi hagyományok emlékezetében

Sajtóvisszhang

Eberhard Straub (FAZ) eszmetörténeti összefüggéseket regisztrált:
«Az idillikus Nyugat-Németországban – a KPD épp be volt tiltva, az SPD és a szakszervezetek nagy megelégedésére – széles körben igazolásra talált a merev antikommunizmus… Mindamellett a nyugat-európai baloldal vitái kerülő utakon a magyar 1956-tal függnek össze: Nagy Imre egyik miniszterét, Lukács György filozófust ugyanis Nyugaton 1956 után fedezték fel újra.»

Cornelius Wüllenkemper (Süddeutsche Zeitung) írja a konferenciáról:
«A felkelés ötvenedik évfordulóján világosan látható, hogy a magyarok a saját történelmük feldolgozásában még a kezdeteknél tartanak. Sikernek tekinthető, hogy Berlinben párbeszéd alakult ki. A magyar forradalom különböző értelmezéseit ma arra használják a vitázók, hogy saját világképüket és történelemfelfogásukat igazolják velük.»

Események

2006. október 4.
A konferencia nyitó rendezvénye – pódiumbeszélgetés:
Prof. Dr. Kende Péter, Dr. Gerd Koenen, Dr. Adam Krzeminski.
Moderátor: Franziska Augstein
Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften, Berlin

2006. október 5–6.
Konferencia
Französischer Dom, Berlin

Német nyelvű honlap
www.ungarn1956.de